Gábor könyveinek visszatérő témája a gyermekkor hatása az ember testi-lelki egészségének alakulására neurológiai és pszichológiai mechanizmusokon keresztül; mindezt összeköti a társadalmi változásra való igénnyel. Legutóbbi könyvében, az „In the realm of hungry ghosts (Éhes szellemek birodalmában)”-ban a szenvedélybetegségek biológiai és szocioökonómiai gyökereire hivatkozva, a szenvedélybetegségek kezelésének új módszereit javasolja (pl. biztonságos drogbeadási centrumok létesítését). Művében leírja az ún. 'korai hányattatások' (stressz, rossz bánásmód, szexuális zaklatás) szerepét a szenvedélybetegségre való hajlam kialakulásában és megnövekedésében. E tényezők gátolják a neurobiológiai fejlődést, különösen a motivációért és ösztönzésért felelős agyi kapcsolatok kialakulását. Érvelése szerint az Amerikában a 'drogok ellen folytatott háború' pont azokat bünteti, akikkel egyébként is rosszul bántak és ezzel még inkább elmélyíti és súlyosbítja a szenvedélybetegek amúgy is rossz helyzetét, hiszen a kutatások is azt igazolják, hogy a stressz az addiktív viselkedés illetve a visszaesés fő kiváltó oka. Gábor szerint egy olyan rendszer, amely marginalizál, kiközösít és olyan intézményekbe 'utal' embereket, ahol nem részesülnek ellátásban, csak ront a problémán. Véleménye szerint a szenvedélybetegség környezeti okai a gyermekjóléti politika javításának (pl. az USA szociális, népjóléti politikája sok egyedülálló anyát kényszerít arra, hogy gyermekeiktől és otthonuktól messze vállaljanak rosszul jövedelmező munkákat) valamint a családtámogatási rendszer fejlesztésének szükségessége felé mutatnak, hiszen mára uralkodó tendenciává vált Észak-Amerikában, hogy a gyerekek gazdasági okokból nagyon fiatal koruktól kezdve rengeteg időt töltenek szüleiktől távol. Szükséges a kisebbségeket (pl. amerikai őslakos indián törzsek) hátrányosan érintő politikai irányelvek megváltoztatása is, hiszen a hátrányos helyzet fokozott stresszel és megnövekedett addikciós kockázatokkal jár.

A gyermekkori negatív élmények hatása a When the Body Says No: Understanding the Stress-Disease Connection c. könyvében is terítékre kerül. A korai élményeknek kulcsszerepe van a világról és a más emberekről alkotott kép és a stressz fiziológiájának alakulásában, mindezek olyan faktorok, amelyek befolyásolják az egészség későbbi alakulását. Gábor szerint a kora gyermekkorban rögzült érzelmi minták felszínre kerülnek a későbbi személyközi interakciókban. Leírja az USA-ban végzett kutatások alapján a kora gyermekkori hányattatások (ACE-ek azaz adverse childhood experiences, vagyis gyermekkori negatív élmények, mint pl. a zaklatás, családi erőszak, börtönbüntetését töltő szülő, a mélyszegénység extrém stressze, elhúzódó, eldurvult válás vagy szenvedélybeteg szülő) hatását az életvezetésre és a szenvedélybetegség valamint testi és lelki betegségek kialakulásának kockázatára. Az ACE kutatások kimutatták, hogy a gyermekkori hányattatások számának növekedésével exponenciálisan nő a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata pl. egy 6 különböző ACE-t elszenvedett fiú esetében 4600%-al nagyobb a függőség kialakulásának kockázata. Az ACE-ek, vagyis az elszenvedett negatív gyermekkori élmények exponenciálisan növelik más betegségek kialakulásának kockázatát is pl. rák, szívbetegség, stb., illetve öngyilkosság és korai halál.

Gábor szerint a szenvedélybetegségben szenvedő betegeket arra kell bátorítani, hogy fedezzék fel gyermekkorukat és annak hatását felnőttkori viselkedésükre. Összességében Gábor úgy véli, hogy az emberek egészségének javára válik a holisztikus hozzáállás. Állítása szerint pl. tapasztalt már olyat, hogy betegek felépültek halálos diagnózisú állapotokból azáltal, hogy testi-lelki egységükre koncentráltak az orvosi kezelési modell mellett.

Szintén sokat írt a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról (ADHD), amiben ő maga is érintett volt. Erről szól „Scattered minds” című könyve, és sok cikk, interjú és előadás.

Nagyon érdekes, hogy miként bontja le az általános társadalmi megközelítést és az orvosi hozzáállást uraló tabukat és mutat rá szemléletes és tudományosan megalapozott érveivel, hogy a fent említett problémák és más lelki betegségek számának megnövekedése elsősorban a jelen társadalmi körülmények számlájára írható, mint pl. a széttöredezett, elidegenedett társadalom és a stresszmentes, gondoskodó szülői viselkedés eltűnése. Gordon Neufeld-el együtt írt negyedik könyve, a „Hold on to your kids” ezt a témát járja körül. Megtudhatjuk belőle, miként befolyásolja korai fejlődésünket az a tény, hogy a történelem folyamán először élünk olyan társadalmakban, ahol a gyerekek idejük javarészét a gondoskodó szülőktől távol töltik. Azoktól a gondoskodó szülőktől, akiknek a jelenléte elengedhetetlen az agy egészséges fejlődéséhez, és akiknek a helyét így a kortársak veszik át.

 

Gábor eddig megjelent könyvei:

§  In The Realm of Hungry Ghosts: Close Encounters With Addiction (Éhes szellemek birodalmában: Közeli találkozások a szenvedélybetegséggel),

§  Hold on to Your Kids: Why Parents Need to Matter More Than Peers (szerzőtársa Gordon Neufeld fejlődéspszichológus) (Ragaszkodjatok a gyermekeitekhez: Miért kell, hogy a szülők fontosabbak legyenek, mint a kortársak),

§  When the Body Says No: The Cost of Hidden Stress, (Amikor a test nemet mond: a rejtett stressz ára)

§  Scattered Minds: A New Look at the Origins and Healing of Attention Deficit Disorder.      (Szétszórt elmék: Új gondolatok a figyelemhiányos zavar eredetével és gyógyításával  kapcsolatban) 

Ideje volt már. Most, hogy a Zeitgeist harmadik részét, a Moving forvard-ot bemutatták nálunk, eljutottak végre Dr. Máté Gábor első szavai is a magyar közönséghez.
Bár négy könyvet is írt, melyek közel húsz nyelven, mind az öt kontinensen megjelentek, és Kanadában, illetve az USA-ban is egyre népszerűbbnek számítanak, sajnos szülőhazájában, Magyarországon mindeddig ismeretlenek művei, munkája és gondolatai.                                                       
Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben Kanadába vándorolt ki. B.A. fokozatot szerzett angol nyelv és irodalomból a University of British Columbia-n, Vancouverben. Pár évnyi középiskolai tanárkodás után gyermekkori álmától vezérelve visszatért az egyetemre, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Ez után több mint 20 évig családorvosként dolgozott Kelet-Vancouverben valamint 7 évig volt a Vancouveri Kórház Palliatív Ellátási Egységének orvosi koordinátora. Jelenleg beosztott orvos a Portland Hotel nevű lakó és ellátóközpontban, amely Vancouver Eastside belvárosi negyedében található. A legtöbb itteni páciens valamilyen elmezavarban szenved, súlyos függőségben szenvedő, HIV-fertőzött esetleg mindhárom. Dolgozik ezen kívül Vancouver Downtown Eastside-jának kármentő drogklinikáin és egészségügyi központjaiban. In the Realm of Hungry Ghosts (Éhes szellemek birodalmában) c. munkájában problémás szerhasználókkal végzett munkáját és ezzel kapcsolatos élményeit taglalja. Innen a blog címe is.
A függőségek kutatása és kezelése mellet széles körű elismertségnek örvend az ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar) területén végzett munkája és a témáról alkotott egyedi nézőpontja miatt is, valamint azért, mert szilárd meggyőződése (amelyet egyébként tudományos kutatások konkrét eredményeivel is alátámaszt), hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Címlapokra került, amikor védelmére kelt az Insite nevű intézményben dolgozó orvosoknak (az Insite legális és orvosi felügyelettel működő biztonságos drogbeadási centrum), miután az egészségügyi miniszter etikátlansággal vádolta őket.
Reméljük, hogy a filmsztárság révén most minél többen megismerik majd Gábort és sikerül könyveit magyarul is kiadni. Jó lenne, ha őszinte, hiteles gondolatai kis hazánkban is megbolygatnák a tabukat és inspirációt adnának, függőknek és segítőknek egyaránt.
Ez a blog azért indul, egy első kezdeményezésként, hogy ide gyűlhessen akit érdekelnek Gábor könyvei és gondolatai. Talán, ha ideje engedi ő is ellátogat majd ide, és beszélgethetünk itt vele.
Sok sikert és jó egészséget Gábor továbbra is!