Gábor könyveinek visszatérő témája a gyermekkor hatása az ember testi-lelki egészségének alakulására neurológiai és pszichológiai mechanizmusokon keresztül; mindezt összeköti a társadalmi változásra való igénnyel. Legutóbbi könyvében, az „In the realm of hungry ghosts (Éhes szellemek birodalmában)”-ban a szenvedélybetegségek biológiai és szocioökonómiai gyökereire hivatkozva, a szenvedélybetegségek kezelésének új módszereit javasolja (pl. biztonságos drogbeadási centrumok létesítését). Művében leírja az ún. 'korai hányattatások' (stressz, rossz bánásmód, szexuális zaklatás) szerepét a szenvedélybetegségre való hajlam kialakulásában és megnövekedésében. E tényezők gátolják a neurobiológiai fejlődést, különösen a motivációért és ösztönzésért felelős agyi kapcsolatok kialakulását. Érvelése szerint az Amerikában a 'drogok ellen folytatott háború' pont azokat bünteti, akikkel egyébként is rosszul bántak és ezzel még inkább elmélyíti és súlyosbítja a szenvedélybetegek amúgy is rossz helyzetét, hiszen a kutatások is azt igazolják, hogy a stressz az addiktív viselkedés illetve a visszaesés fő kiváltó oka. Gábor szerint egy olyan rendszer, amely marginalizál, kiközösít és olyan intézményekbe 'utal' embereket, ahol nem részesülnek ellátásban, csak ront a problémán. Véleménye szerint a szenvedélybetegség környezeti okai a gyermekjóléti politika javításának (pl. az USA szociális, népjóléti politikája sok egyedülálló anyát kényszerít arra, hogy gyermekeiktől és otthonuktól messze vállaljanak rosszul jövedelmező munkákat) valamint a családtámogatási rendszer fejlesztésének szükségessége felé mutatnak, hiszen mára uralkodó tendenciává vált Észak-Amerikában, hogy a gyerekek gazdasági okokból nagyon fiatal koruktól kezdve rengeteg időt töltenek szüleiktől távol. Szükséges a kisebbségeket (pl. amerikai őslakos indián törzsek) hátrányosan érintő politikai irányelvek megváltoztatása is, hiszen a hátrányos helyzet fokozott stresszel és megnövekedett addikciós kockázatokkal jár.

A gyermekkori negatív élmények hatása a When the Body Says No: Understanding the Stress-Disease Connection c. könyvében is terítékre kerül. A korai élményeknek kulcsszerepe van a világról és a más emberekről alkotott kép és a stressz fiziológiájának alakulásában, mindezek olyan faktorok, amelyek befolyásolják az egészség későbbi alakulását. Gábor szerint a kora gyermekkorban rögzült érzelmi minták felszínre kerülnek a későbbi személyközi interakciókban. Leírja az USA-ban végzett kutatások alapján a kora gyermekkori hányattatások (ACE-ek azaz adverse childhood experiences, vagyis gyermekkori negatív élmények, mint pl. a zaklatás, családi erőszak, börtönbüntetését töltő szülő, a mélyszegénység extrém stressze, elhúzódó, eldurvult válás vagy szenvedélybeteg szülő) hatását az életvezetésre és a szenvedélybetegség valamint testi és lelki betegségek kialakulásának kockázatára. Az ACE kutatások kimutatták, hogy a gyermekkori hányattatások számának növekedésével exponenciálisan nő a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata pl. egy 6 különböző ACE-t elszenvedett fiú esetében 4600%-al nagyobb a függőség kialakulásának kockázata. Az ACE-ek, vagyis az elszenvedett negatív gyermekkori élmények exponenciálisan növelik más betegségek kialakulásának kockázatát is pl. rák, szívbetegség, stb., illetve öngyilkosság és korai halál.

Gábor szerint a szenvedélybetegségben szenvedő betegeket arra kell bátorítani, hogy fedezzék fel gyermekkorukat és annak hatását felnőttkori viselkedésükre. Összességében Gábor úgy véli, hogy az emberek egészségének javára válik a holisztikus hozzáállás. Állítása szerint pl. tapasztalt már olyat, hogy betegek felépültek halálos diagnózisú állapotokból azáltal, hogy testi-lelki egységükre koncentráltak az orvosi kezelési modell mellett.

Szintén sokat írt a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról (ADHD), amiben ő maga is érintett volt. Erről szól „Scattered minds” című könyve, és sok cikk, interjú és előadás.

Nagyon érdekes, hogy miként bontja le az általános társadalmi megközelítést és az orvosi hozzáállást uraló tabukat és mutat rá szemléletes és tudományosan megalapozott érveivel, hogy a fent említett problémák és más lelki betegségek számának megnövekedése elsősorban a jelen társadalmi körülmények számlájára írható, mint pl. a széttöredezett, elidegenedett társadalom és a stresszmentes, gondoskodó szülői viselkedés eltűnése. Gordon Neufeld-el együtt írt negyedik könyve, a „Hold on to your kids” ezt a témát járja körül. Megtudhatjuk belőle, miként befolyásolja korai fejlődésünket az a tény, hogy a történelem folyamán először élünk olyan társadalmakban, ahol a gyerekek idejük javarészét a gondoskodó szülőktől távol töltik. Azoktól a gondoskodó szülőktől, akiknek a jelenléte elengedhetetlen az agy egészséges fejlődéséhez, és akiknek a helyét így a kortársak veszik át.

 

Gábor eddig megjelent könyvei:

§  In The Realm of Hungry Ghosts: Close Encounters With Addiction (Éhes szellemek birodalmában: Közeli találkozások a szenvedélybetegséggel),

§  Hold on to Your Kids: Why Parents Need to Matter More Than Peers (szerzőtársa Gordon Neufeld fejlődéspszichológus) (Ragaszkodjatok a gyermekeitekhez: Miért kell, hogy a szülők fontosabbak legyenek, mint a kortársak),

§  When the Body Says No: The Cost of Hidden Stress, (Amikor a test nemet mond: a rejtett stressz ára)

§  Scattered Minds: A New Look at the Origins and Healing of Attention Deficit Disorder.      (Szétszórt elmék: Új gondolatok a figyelemhiányos zavar eredetével és gyógyításával  kapcsolatban) 

A bejegyzés trackback címe:

http://ehesszellemek.blog.hu/api/trackback/id/tr572672425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hajnal30 2012.04.19. 08:29:47

Kedves Balázs!
Olvastad a könyveket? Szeretném elolvasni a "When the body says no"-t. Tudnál segíteni, hogy meg lehet-e kapni magyarországon? Ha igen, akkor hol keressem?
Köszönöm előre is!
Tóth Hajnal